A ketogén étrend, mint ahogy az időszakos böjt is, gyógyétrendek. Mindkettőnek egészségügyi indikációja van, tehát a gyógyulás támogatására alkották meg őket. Nem pedig az aktív sporthoz szükséges energiabevitel biztosítására. Hosszútávú alkalmazásuk nagy sportterhelés mellett több kérdést is felvet, ezekre szeretném felhívni a figyelmet az alábbi bejegyzésben.
A ketogén étrendet epilepsziás betegek terápiájában kezdték el alkalmazni kiegészítő kezelésként. Azt tapasztalták, hogy a kialakuló keton testek blokkolják azokat a neurotranszmittereket, melyek az epilepsziás roham kialakulásában és továbbításában szerepet játszanak. Emellett a pánikbetegség és az 1-es típusú cukorbetegség gyógyításában is sikeresen alkalmazzák kiegészítő gyógymódként.
A ketózis mellékhatásai azonban gyengítik a sportolók teljesítményét közép- és hosszútávon. A ketózis lényege, hogy szénhidrát hiányában a keletkező keton testek biztosítanak energiát a szervezetnek. A Torontoi Egyetem 2016-ban publikált tanulmánya, melyben ultra állóképességi sportolók frissítésének a teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálták field mérésekkel, a következő eredményeket mutatta ketogén étrend mellett:
A napi szénhidrát bevitelt lecsökkentették 50gr szénhidrát alá, és megemelték a zsírbevitelt, így a szervezet néhány hét után átállt egy ketogén alapú energiaprogramra, ahol az energiatermelés jellemzően zsírból történik. A vizeletbeől kimutathatók a ketontestek ebben az esetben.
Előnye: kevesebb élelmiszerből lehet elérni a szükséges kalóriabevitelt, akár sport közbeni frissítés során is
Hátránya: a ketózis összes mellékhatása
- teljesítménycsökkenés
- az intenzitást is csökkenteni kell, hiszen csak VO2max 64+/-4%-nál optimális a zsírfelhasználás
- a koncentráció és teljesítőképesség hanyatlása
- hányinger, szédülés, fejfájás
- krónikus fáradtság
- depresszió
- májelégtelenség
- hosszú futások alkalmával az izömszövet sérülése, felhasználása az energiatermeléshez
(Ajánlom figyelemdbe a „Frissítés természetes élelmiszerekkel” szemináriumomat további részletekért.) https://yourhealth.store/macphersoneva/
A keletkező szénhidrát deficit már középtávon is hátrányosan befolyásolja a pajzsmirigy működését, de az agyalapi mirigy működését is, ezen keresztül pedig a nemi működést szabályozó hormonok egyensúlyát, főleg hölgyeknél.
Továbbá lényeges szempont, ha valakinél nincs tökéletes fehérje- és zsíremésztés, akkor komoly, emésztőrendszert érintő gyulladások és betegségek alakulhatnak ki amiatt, hogy folyamatosan fehérjét és zsiradékokat fogyaszt, miközben például kevés a gyomornedv, rossz a bélflóra, elégtelen az emésztőenzimek termelése, epeműködés, stb.…
Ezért is fontos, hogy aki ketogén étrendbe kezd, azt gyógyító jelleggel tegye, mellette pedig jól gondolja át, és akár csökkentse a sport terhelést.
Az időszakos böjt célja az emésztőrendszer regenerációjának a támogatása. Terápiában, és nem hosszútávon! A táplálkozási ablakon kívül böjti időszak van, amikor nem viszünk be energiát biztosító élelmiszert a szervezetbe. Az időszakos böjt egészségügyi hatásai jobban érvényesülnek, ha szűkítjük a táplálkozási ablakot, de aktív életet élőknél 12 óránál kisebbre venni ezt az időszakot nem szerencsés. A táplálkozási ablakban kell elfogyasztani a napi alapanyagcseréhez és aktivitáshoz szükséges kalóriát, illetve ha sportolunk, akkor annak a kalória igényét is figyelembe kell venni. A böjti időszakban pedig nyugalomra van szüksége a szervezetnek, ilyenkor nem jó futni vagy intenzíven sportolni.
Saját terápiás megfigyeléseim alapján az időszakos böjt közép- és hosszútávú következménye lehet, hogy elkezd emelkedni a koleszterinszint, akár növényi táplálkozás mellett is. Ennek oka, hogy megterheli a mellékvesét ez a táplálkozási forma, főleg ha valaki rendszeresen a böjti időszakban sportol. Ezért különösen fontos a mellékvese támogatása időszakos böjt mellett: nyomelemekkel, magnéziummal, D-vitaminnal, E-vitaminnal, C-vitaminnal, adaptogén gyógynövényekkel (pl. szibériai ginzeng, indiai ginzeng, rózsagyökér).
Ennek a két táplálkozási rendszernek nem célja, hogy egészséges emberek, sportolók folyamatosan alkalmazzák. Ráadásul genetikailiag is eltérő sajátosságokat mutat az anyagcserénk, a speciális étrendek az eltérő élettani sajátosságokra eltérően hathatnak. Akinek például nem jó a zsíranyagcseréje, vagy jellemzően a szénhidrátokból tud energiát termelni a szervezete, annak nem lesz megfelelő a ketogén étrend, aki pedig mondjuk inzulinrezisztens, annak ügyelni kell a vércukorszint stabilitására az időszakos böjt során.
Javaslat:
Mielőtt bárki belevág egy ilyen extrém diétába, ismerje meg saját szervezete működését, egészségi állapotát, és ne tekintsen rá hosszútávú táplálkozási rendszerként, csupán meghatározott ideig alkalmazza.
