A FODMAP tartalom szerinti megközelítés oldaláról megosztom veletek, hogy mi a különbség a két fajta gyümölcs között.
A FODMAP angol mozaikszó jelentése: fermentálódó oligo-, di-, és monoszacharidok, valamint poliolok. A FODMAP-ek olyan rövid szénhidrát láncú vegyületek, melyeket sokan nem képesek megemészteni. Ilyenkor ezek a FODMAP-ek eljutnak a vastagbélig, és ott rohadnak, ezáltal a káros bélbaktériumokat táplálják, ami gáztermelődéssel jár, és rendkívül sok emésztési problémát okoz. A jelenség járhat folyadék felhalmozódással is, ami hasmenéshez vezet.
Ilyen FODMAP-ek például a fruktóz (amellett hogy bizonyos mennyiség felett gyulladásfokozó hatása is van), aztán a laktóz a tejtermékekben, a fruktánok például a gluténtartalmú gabonákban, a galaktánok a hüvelyesekben, és a poliolok, mint például a xilit, eritrit, mannit, szorbit, stb. Feltenném a költői kérdést, hogy vajon mi is lehet az oka a futás közbeni hasmenésnek? (A szervetlen kötésű magnézium mellett.)
Az alacsony FODMAP tartalmú étrend a legtöbb esetben jó eredményeket hoz az IBS, SIBO, Crohn betegség Collitis ulcerosa, autoimmun betegségek, endometriózis gyógyításánál is. Erről szóló tudományos cikkek magyar fordítását megtalálod például itt: https://taplalkozasbeallitas.hu/alacsony-fodmap-etrend/
A banán vonatkozásában a fruktánok a FODMAP vegyületek. A mesterséges érlelés során a banán fruktán tartalma megnő. Erről itt olvashatsz egy tesztet a Monash University dietetikai csapatától: https://www.monashfodmap.com/blog/update-bananas-re-tested/
A túlérett banánban kevesebb lesz a rezisztens keményítő (hosszú szénhidrátlánc), és több a FODMAP (rövid szénhidrát lánc). Ez befolyásolja az édes ízt és a glikémiás indexet is.
